A fordítás iránti igény régre vezethető vissza. Az első legnagyobb hivatalos fordítói munkák a bibliafordítások voltak. A fordítás nem öncélú, mindig valamilyen kommunikációs, nyelvi közvetítő célja van. Az emberiség már a kezdetektől álmodik arról, hogy a nyelvi akadályokat legyőzze.
A gépi fordítás története
A fordítás számos tudóst, értelmiségit megihletett. Foglalkozott a kérdéssel többek között René Descartes filozófus, matematikus, Chomsky nyelvész és Leibniz is, akit a gépi fordítás atyjának tekinthetünk. Ő állította először, hogy lehetséges olyan közös ábrázolást, matematikával, algebrával leírható lingva közlést létrehozni, amit mindenki ért.
A gépi fordítás létrejötte a II. világháborúig álom. A hidegháború hozta létre az igényt, hogy megoldják a nyelvi kódok megfejtését, kódrendszerek minél hatékonyabb átírását, gépi úton történő kódolást, dekódolást. Ez erősen inspirálta a számítógép létrejöttét. Ugyanis a gépi fordítás igénye megvolt, megfelelő számítógép azonban még nem létezett.
Warren Weaver kétségbe vonta, hogy a nyelvi fordítás a rendelkezésre álló eszközökkel megoldható. Nyelvi korlátként a többértelműséget nevezte meg, ennél borul a gépi fordítás. A gépnek nincs nyelvi eszköze, hogy felismerje, a szó melyik értelméről van szó. A gépnek nincs világismerete, nem tudja mi micsoda. Nincs autonóm döntési képessége és fogalmi képe sem.
Az 1966-ban megjelenő ALPAC jelentés 7. melléklete számol be az 1964-ben, NATO kutatóintézetében folytatott kutatásról, melynek keretében műszaki szakcikket fordítottak le, majd egymás után rendezve a szavakat bevitték a gépbe. Egy másik cikket átfuttatva a gépen, ami már megvolt kivették. Így felépült egy adatbázis. Ezt nevezzük fordítási memóriának, amivel ugyan 1989-ig nem nagyon foglalkoztak, mégis ez vált a gépi fordítás alapjává.
A 80-as évek elején két gépi fordítással foglalkozó cég alakult: a Logos és a Systran (magyar alapító). Megkezdődtek a mesterséges intelligenciakutatások és a számítógéppel támogatott emberi fordítás, fordító memória programok fejlesztése. Létrejöttek az első fordító szoftverek, majd az internet megjelenésével és elterjedésével az online fordító rendszerek is.
Online szövegfordítók
Hazánkban jelenleg a három legismertebb ilyen fordító a Google fordítója, a magyar fejlesztésű webfordítás.hu és a babelfish.yahoo.com. (A Bábel-halként ismertté vált eszköz a modern fantasztikus irodalom szüleménye, melynek segítségével az univerzum összes nyelve érthetővé válik.) Az online fordítók képesek weboldal, szövegrészlet vagy dokumentumok fordítására, meggyorsítva ezzel a felhasználó munkáját.
Webfordítók és a nyelvtanulás
A webfordítók hasznosak lehetnek a nyelvtanuló számára egy-egy rövid szöveg szavainak megismerésében. Így nem szükséges egyenként szavakra keresni, gyakorlatilag a SZTAKI szószedethez hasonló funkciót is betölthet. Az értelmezést azonban nem lehet fenntartások nélkül kezelni. A fordítás csak az eredeti szöveg tükrében válik érthetővé, szükségünk van saját tudásunkra. Ugyan számos kritikával illethetjük ezeket a fejlesztéseket - a gép nem tud gondolkodni, néha nehézségei támadnak, ha meg kell határoznia, milyen szófajú egy szó, küzd, ha szinonimák közül kell választania, mert nincs fogalma a kontextusról, sokszor elrontja a szórendet, és nyelvtani hibákat is vét – mégis segítő támpont lehet egy ismeretlen szavakkal teli szöveg lefordításában. További előnye, hogy míg a szótárak többsége nem tudja megfejteni a ragozott igéket, a webfordító megmutatja, milyen szám milyen személyben használja az adott szöveg az igét.
Felhasznált forrás:
Fordítógépek harca
2010. december 7., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése